Már számolják az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatokat
Ma kiderülhet, hogy Dobrev vagy Márki-Zay lesz-e a közös jelölt.
Ma kiderülhet, hogy Dobrev vagy Márki-Zay lesz-e a közös jelölt.
Az evangélikus elnökség szerint nem felel meg a valóságnak Dobrev Klára állítása, miszerint az egyházi iskolák támogatása többszöröse az állami iskolákénak.
Az ellenzék példát vehet Csehországról, ahol az együttműködés révén sikerült megbuktatni az autokrata Andrej Babist, írja a német közszolgálati adó kommentárja.
Az utolsó előtti napon 102 ezren voksoltak.
Mindössze egy hetet kaptak az ellenzéki szavazók, hogy az előválasztás második fordulójában kiválasszák az összefogás miniszterelnök-jelöltjét, ám Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, valamint a mögöttük álló pártok összessége egy teljes kampányidőszakot sűrített be hét napba, már ami a fordulatokat és a drámát illeti. Az előválasztás utolsó napjára összeszedtük mindazt, amit az elmúlt héten megtudtunk a miniszterelnöki aspiránsok céljairól, vitakészségéről, az őket támogató szervezetekről, és arról, mennyire tudják sárdobálásban is felvenni a harcot a Fidesszel.
A főpolgármester Márki-Zay Péter mellett kampányolva beszélt az önkormányzatok ellehetetlenítéséről.
Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
A Fidesztől megszokta Dobrev Klára az ilyesmit, de a saját szövetségeseitől nem várta. Karácsony Gergely egyébként utóbb finomított, és már nem zsaroló tartalmú, csupán “beszólogatós” SMS-ekről beszélt.
Karácsonyt lassan engedi csak el a kormánymédia, de már nem ő a lejárató kampány fő célpontja. Ám ahelyett, hogy a Gyurcsány Ferenchez legközelebb álló Dobrev Klárát támadnák, inkább oldalazgatnak, vagy Márki-Zay Péterbe szálltak bele.
A Greenpeace Magyarország szerint sok ponton azonos álláspontot képvisel a két ellenzéki-miniszterelnök-jelölt, amiből jól látszik: nem is pártpolitikáról, hanem össztársadalmi érdekről beszélünk, ha a klíma- és ökológiai válság káros hatásainak a mérséklése a tét. Az pedig szintén beszédes, miről nem beszéltek a résztvevők.
Ahhoz, hogy a most megszerzett figyelem, médiafelület, lelkesedés megmaradjon, el kell kezdeni a kormányzást – árnyékban és virtuálisan. Az imáinkba foglalt ingadozó szavazók nemcsak azt méricskélik, milyen távol van Gyurcsány, hanem azon is töprengenek, hogy akárki a nyertes, mit csinálna konkrétan. Vélemény.
Jókora államháztartási hiány és magas infláció mellett kezdhetne dolgozni a következő miniszterelnök és pénzügyminiszter, ha 2022-ben leváltanák a kormányt. Az ellenzék azt ígéri, hogy ezermilliárdos nagyságrendben találna pénzt a saját céljai megvalósítására - megnéztük, mi lehet reális ezek közül.
A kamuméterünket kitöltő olvasóink többsége szerint simán cserélhetnek menet közben a pártok, ha az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltnél van népszerűbb, vagy vele nem működik az ellenzéki összefogás. De mivel számolnak a pártok?
A párt szerint Márki-Zay Péter zöld programja alkalmas a leginkább arra, hogy képviselje Karácsony Gergely törekvéseit. A Párbeszéd egyelőre csak Márki-Zay Péter zöldpolitikája mellett állt ki. A DK ezzel szemben nem elégedett, szerintük Márki-Zay "olyan messze van a zöld gondolattól, mint Makó Jeruzsálemtől."
Dobrev Klára szerint trumpi irányt vett ellenfele kampánya. Ha valóban ez történt volna, a DK-s jelölt biztos második lenne.
Ne hagyd, hogy csak a budaiak döntsenek! – ezzel a felhívással mozgósítja szimpatizánsait a Demokratikus Koalíció.
Hol a határ az “egyeztetés”, a politikai nyomásgyakorlás és a már büntetőjogi kategória, a zsarolás között? Utóbbi vádját az előválasztáson többször is megkapta a DK például Márki-Zay Pétertől, sőt Karácsony Gergelytől is. A DK tagad, és van, akit perel is, de Karácsonyt még nem. Perelni amúgy nem is olyan könnyű. A választást megelőző zsarolási vádak a rendszerváltás óta felbukkannak.
Csütörtökön este a HVG székházában találkoztak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, a Greenpeace Magyarország és a HVG által szervezett klímamegbeszélésen a két politikus zöld kérdésekben ütköztette érveit és terveit. A vitáról készült rövid videós összefoglalót ebben a cikkben nézheti meg.
A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze csütörtökön az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.
A Greenpeace-szel közös beszélgetésre hívtuk a két ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, hogy kiderüljön, mit tennének a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért. Moderátor: Gergely Márton, a HVG főszerkesztője.